II. fejezet - Veszélyes fordulat

[Raney’s POV.]

- Na, most figyelj, kisfiam.! Először is nem vagyok kiscsaj! Lehet, hogy alacsonyabb vagyok, de legalább nem kell olyan sokat hajolnom, ha esetleg le akarnálak „ápolni”! Másodszor pedig, egészen mostanáig tetszett, hogy ilyen nyíltan szórakozhatok egy kicsit, és nyugodtan kimondhattam, hogy mire is gondolok. Viszont, ha nem akarod a kezedben hazaszállítani az igen méretes barátodat, akkor azt hiszem, hogy most húzd el a beled a hajtolvaj haveroddal együtt! – a végére szinte már kiabáltam, és a járókelők többsége még meg is nézett minket. HyunAe nem győzött csitítani, de semmit nem ért el vele, mikor az az agyfasz, még rá is kontrázott.

- Kevin össze fog esni az gyönyörtől, ha meglátja. –Seop csak rávigyorgott, nekem meg elgurult a következő gyógyszerem is.

- Tudod, hogy te fogsz mindjárt összeesni, de nem a gyönyörtől, mikor megnézem, hogy a magas sarkúm mennyire fog beleilleni a farkad helyére? Te faszparaszt! Anyád nem tanított meg a kulturált beszédre egy nő társaságában? Eldobom, a nem létező agyam! HyunAe, menjünk, MOST! – azzal, meg sem várva senki válaszát, karon ragadtam, és fújtatva elviharoztunk, miközben barátnőm lufi módjára lebegett mögöttem a gyors tempó miatt.

- Raney, állj már meg! Elhiszem, hogy most átkapcsoltál a sorozatgyilkos énedre, de nekem nincsenek három méteres lábaim! –kifújtam a bent tartott levegőmet, miközben megálltam a vízesésnél, és a benne lévő zsetonokat kezdtem el fixírozni. Idegesen borzoltam össze a derekamig érő hajam, majd hanyagul összefogtam, miközben vártam, hogy unnie kifújja magát.

- Tudod mit? Most fogjuk magunkat, és azért is elmegyünk inni. Az a kis hülye barom… hpf.

- Jó reggelt Csipkerózsika. Azt hittem, hogy a „herceg” soha nem nyitja fel a szemed.

- Jól van már! Én élveztem. Rég mondtam ki, hogy hogyan is ssssz… jó, most menjünk.

Tiszta kémnek éreztem magam, ugyanis minden egyes saroknál elnéztem, hogy még véletlen se fussunk össze velük. Némileg megkönnyebbültem, mikor kiértünk a plázából. Arra mentünk, amerre a lábunk vitt. Útközben ránk tört az éhség, de mivel a csokit későbbre tartogattuk, megbontottuk a nyalókákat.

Azért is legnagyobb klubbot kerestem mindenhol, és talán még fél óra bolyongás sem kellett, és a bejárat előtt szobroztunk. Nem érdekelt, hogy mennyibe is fog kerülni, de eltökélt szándékunk volt ide bejutni. Csak 20000 won volt a belépő kettőnknek, ami nem mondható drágának. Majdhogynem hozzávágtam a kint álló fazonhoz, amit nem igazán sajnáltam. Mikor megkaptuk a karszalagot, és bementünk, elvakított bennünket a reflektor, mely épp akkor találta telibe az arcunkat. A hely maga UV-fénnyel volt bevilágítva, és a… ketrecekben táncoló nők testére a fényben élénken világító festékkel voltak minták rajzolva. Jobb kéz felől volt a pult, hátrébb talán egy leülős rész, attól balra pedig ajtók, amik ki tudja miket rejtettek. Talán jobb nem is tudnunk…

- Te mit iszol? – kérdeztem HyunAe-t.

- Nem tudom, valami ütőset. Mindegy, felőlem szar íze is lehet, csak feküdjek ki tőle. – mondta HyunAe, miközben az itallappot fürkészte, és leültünk a pult elé. – Abszint jó lesz neked is?

- Bármi jöhet.

- Nos, hölgyeim? Mivel szolgálhatok? – kérdezte egy barna hajú, izomtrikós fiú.

- Két abszintot kérnénk.

- Nem lesz az erős két ilyen fiatal lánynak? – Na, tessék. Kurva élet. Ma már másodjára.

- Azt hiszem, hogy igazán meglepődnél, hogy mit, mennyit, és kit bírok el. – talán egy kicsit fel lett húzva az agyam, így nem a megfelelő modorral válaszoltam.

- Egy személyit azért kaphatnék?

- Nesze neked, eléd toszom, hogy jól lásd, hány éves is vagyok. Talán apám spermája valamilyen génmanipulált, így lehet, hogy azért tűnök fiatalabbnak, mint ahány éves vagyok valójában. Tudod, elég jól tartom magam, ahhoz képest, hogy lassan a negyvenet taposom. – merengve fejeztem be, mire szegény srác csak pislogott, miközben kitapogatta a kártyát, hogy megbizonyosodjon a valódi koromról.

- Raney, te hülye vagy. Szerencsétlen. Hányadikkal játszod már ezt el? – HyunAe majd megfulladt úgy röhögött. – Kell az enyém is?

- Nem, téged megjegyeztelek már. – kacsintott egyet barátnőm felé, aki fülig pirult.

-  És ha még csak 15 vagyok?

-  Nos, akkor azt hiszem, hogy a te apádtól is kérek egy kis tanácsot, hogy hogyan is kell olyan „varázslatossá” tenni a gecimet. – Hát, ezt nem kellett volna, ugyanis sugárba köptem vissza az alkoholt, majd igyekeztem nem megfulladni, és levegőt juttatni a tüdőmbe.

- Hát, te se vagy semmi az biztos. Azt hiszem, hogy a nyelvünket egy azonos szobába vágták fel. HyunAe, végre valaki! – azzal kezet nyújtottam neki, amit elfogadott.

- HyunAe… szép név. – mosolyodott el a fiú, miközben vele is kezet fogott.

- Ne most csajozz Hoon, az nem a te dolgod amúgy sem. – lépett hozzánk egy alacsonyabb, fekete hajú fiú. A nyakának jobb felén egy hétágú csillag-tetoválás volt, és nem lepődnék meg, ha még több tetoválása lett volna. – Jó estét lányok, remélem tetszik a hely.

- Még nem igazán volt alkalmunk szétnézni, de azt hiszem, hogy a ketreces lányokat igazán kipróbálnám. Ha lennél olyan kedves leszednél nekem egyet? Mondjuk a legcsinosabbat? – annyira baromira jól esett, hogy még őt is megszívathattam. Ugyanúgy, mint az előbb Hoon, ő is kitágult szemekkel – már amennyire lehetett, és a drog engedte – nézett rám, és azt hiszem, hogy nem igazán sikerült felfognia neki. Már szólásra nyílt a szája, mikor a nyúlfejből, és a barátnőmből egyszerre robbant ki a nevetés. - Aish! Most miért kellett elrontani? Már majdnem megvolt. – szegény kissrác semmit nem értett belőle, de annyi talán még tiszta volt neki, hogy mocskosul átvágtam.

- Már csak öt maradt. –súgtam oda unnie-nak, majd a következő kört is lehúztam.

- Honnan veszed, hogy még öten vannak?

- A szívottnak, és Hoon-nak is van egy azonos tetkó a nyakán, ami egy csillag. Mivel mind a ketten itt dolgoznak, ezért valószínű, hogy rajtuk kívül még öten vannak. – miközben elmagyaráztam neki, mind a két fiú helyeslően bólogatott, tudtunkra adva, hogy itt nem igazán számít, hogy „négyszemközt”. Hirtelen megkettőződött a hangzavar majd a hátsó ajtónál két, igencsak ismerős alak bukkant fel.

- Eli, Kiseop, muszáj, hogy bemutassalak titeket a lányoknak. –mondta nevetve a fekete hajú.

- Nocsak, friss hús érkezett megint? – kérdezte Eli. Azt hittem, hogy rosszul hallok, de mint kiderült, túlságosan is jó a fülem.

-  Ráférne egy kis frissesség a te szottyadt koktélvirslidre. – kelt ki magából HyunAe.

- Te elég frissnek tűnsz… még.

- Most kóstolgatsz? – hunyorgott a másik széken ülő felem.

- Mi tagadás, szívesen megtenném, de mindent a maga idejében. – megint ez a vigyor. Láttam, hogy ez HyunAe-nak is szemet szúrt.

- Hagyd Eli, már más lecsapott rá. Bebuktad. – mondta a kicsi a pult mögül.

- Dongho, ha szeretnél még felszállni, akkor tömd be a szád. – erre jobb híján tényleg csendben maradt.

- HyunAe, legközelebb, otthon fogunk vadulni, puhapöcsök nélkül.–Ez volt a legfinomabb célzásom, hogy baromira nem kívánok többet a társaságukból. - Na, feszítsétek be nekem a nyakatokat, hadd nyaljam le a monogramotokat. – Bingo. Tessék, na, megint, még kettőt gallyra küldtem. Sóhajtva szólaltam meg. - A tetkó. Hadd lássam, hogy beltagok vagytok ti is.

- És mit csinálsz, ha befeszítem neked? –Na, ezt benézted fiam, ugyanis az én nyelvem jobban be lett vágva, mint azt gondolná.

- Lenyalom, ahogy ígértem. – Egyik sem hitte el…Aish… megint mindent én csinálok… és akkor hol marad az élvezet? Egyszerűen félrehajtottam a fejét, majd a tetkót látva, teljesítettem ígéretem, és a nyelvemmel körberajzoltam a mintát, mire a szőkeség megvonaglott alattam, ennek következtében kidagadt az ütőere, amit - hogy jobban kibasszak vele- jó erősen megharaptam.

-  Seop, te, neked is könyörögni kell, vagy te a szelídebb módszert választod? – neki nem kellett kétszer mondani, azonnal félrehajtotta a nyakát, láthatóvá téve a hétágú remekművet.

- Istenem, tényleg ennyire könnyű titeket átbaszni? Aish… HyunAe, ez így nem jó. Nincs benne semmi izgalom.

- Így is elég messzire mentél már el, nem gondolod?

- Még csak most indul a buli csajok! – DongHo kilépve a pult mögül. Átkarolta a vállunkat, és elvezetett bennünket egy-egy üresen lévő ketrec elé.

- Ha jók lesztek, ez lehet a ti helyetek. – vigyorgott ránk.

- Szóval ezért Neverland a klub neve. Bekerülni könnyű, kijutni annál nehezebb, és szinte megáll az idő. – HyunAe lerázta magáról a kezét, elindult a kijárat felé, habár elég ingatag állapotban volt.

- Okos kislány. De ez nem tartozik a jó viselkedéshez, hogy csak úgy kisétálsz innen. Mutass valamit előbb, és elmehetsz.

- És, ki fog neki segíteni? –Támaszkodott a galamb a pultra. Ha már az összes egy perverz állat, akkor legyen kihez hasonlítani őket. Hárman is Hoon-ra néztek, mire az csak elfordult, „nem nyilatkozok” fejjel.

- Na, jó. Hol a maradék három? Hadd rendezzem le, aztán hazamegyek, ha tetszik, ha nem. Dongho, te szerintem szállj le, vagy menj, és rendezd le magad, mert baromira frusztrált vagy, és nehéz melletted megmaradni. Továbbá birizgálod az egyébként is perverz fantáziám. – azt hiszem, hogy most már éreztem az ital hatását, így kicsit szédelegtem, de nem volt annyira vészes. HyunAe viszont, azt hiszem, hogy neki nem kellett volna a második kört meginni. Hamar beáll, ezt a viselkedése is igazolta.

- Raney, megtaláltam Hefnert! Igaz, nem olyan öreg, de asszem ő is részesült a varázsspermából, bár azt nem igazán tudom, hogy hogyan kapott belőle, mikor szupertitkos... – önfeledt kacarászásba kezdett, mire csak kérdően pislantottak felém. Én csak rámutattam a piára, mire az a két farok felröhögött, és megjegyezték, hogy Hoon-nak könnyű dolga lesz.

- Ahha, kisfiam, előbb szereld le a dákód, és rakd fel az erényövet. Aztán, esetleg leülhetsz vele egy asztalhoz, és talán szóba állhatsz vele.

- Kurvára nem vagyok a kisfiad. Idősebb vagyok, add meg a tiszteletet, így oppá-nak kell szólítanod. Na, mondd ki szépen. Oppa.

- Retardált egy galamb vagy, az egyszer biztos. Meg egyem meg lószart nem? Inkább akkor hyung. – Mit kap már, istenem… most már határozottan otthon kellett volna maradni.

- Ki a hyung? Oh, mellesleg, sziasztok, szép lányok.  Csak szimplán, AJ. A kettes és a négyes ketrec szabad, öt perc, és nézek nektek valami csini rucit, aztán megnézzük, hogy miként köröz a csípőtök. –Az első sokk után megnéztem, hogy ki is libegett be szerény köreinkbe. Magas, aranybarna hajú, macska arcú srác telepedett le mellénk. Egész megnyerő külseje volt, de csak addig, míg meg nem néztem tüzetesebben a mellkasát. Mindenhol, vagyis jobb esetben, sehol nem volt egyetlen egy épp hely sem. Neki is ott díszelgett a tetkó, így szintén a következő áldozatom sétált be hozzám.

- Öhm, AJ, asszem, van egy kis gond a kettes ketreccel. – érdeklődve fürkészett, hogy mi kivetnivalót találok a helyemben. – Nekem és HyunAe-nak nincs hely, mert a kettes, és a négyes már be van foglalva.

- Miért, ki megy oda?

- A kettesbe a jó édes anyád, a négyesbe pedig az apád kap helyet. – az a fej, amit vágott, minden pénzt megért. A többiek kétrét görnyedve fogták a hasukat.

- Vigyázz vele. Ő a vágott nyelvű szende szűz. – Oktatta ki Seop, miközben megveregette a vállát.

- Anyád is az volt, mielőtt meglátta „appád” farkát.

- Oh, szóval te is ott voltál, mikor gyártottak. Akkor ezek szerint tényleg varázs tejszín van a te apád kis zacsijában. – ez a hülye azt hitte, hogy képes felülmúlni, de nagyon tévedett.

- Igen, és hidd el, hogy ha nem lehettem volna olyan fiatal, akkor én is beszállhattam volna. De komolyan, nagyon jó volt a hangulat. – Kész, ezzel nem tudott mit kezdeni, jobb híján magában motyogott.

- Hol van Kevin? – a macska pecér a helységet fürkészte, újabb ember után kutatva.

- Még mindig nem végzett. De ha jót akarsz, akkor nem zavarod meg, míg nem fejezte be, mert különben, tudod, hogy milyen. – Mi az egészből nem értettünk semmit, de két pillanattal később már választ is kaptunk a kérdésre. A klub végéből egy fülsüketítő női sikoly csapta meg a fülünket, majd még egy, hasonló hangszínű is becsatlakozott, de inkább férfias morgássá alakult át.

- Azt hiszem, hogy még mindig nem érdemes zavarni. – Hihetetlen volt, ahogy reagáltak rá. Hoon tovább törölgette a kezében lévő poharat, DongHo a neont, és a ketrec ribiket bámulta totálisan üveges szemmel – kétlem, hogy valamit is érzékelt a külvilágból –Eli nem tudom, hogy hányadik sörét gurította le, Seop képtelen módon körmöt reszelt, AJ pedig még mindig a beszólásomon volt kiakadva. HyunAe-ba már annyi pia volt, hogy ülni is alig volt képes, de Hoon most segített neki, és egy fejfájás csillapító – amit leellenőriztem, hogy valóban az e – kíséretében átültette az egyik üres boxba. Én pedig nem tudtam szabadulni, ugyanis, számomra tartogatták a hatodik fiút. Vagyis inkább én voltam a következő akit, megbaszni készült. Valahogy hasonlóan nézhettem ki, mint a józanodó barátnőm, de valami mégis furcsább volt, mint mikor ittas állapotban vagyok. A színek jobban összemosódtak, és a percek dupla olyan lassan teltek. Pluszba, hogy ne unatkozzak, szétszekálták az agyam, a legdurvább +19-es jeleneteket képzeltették el velem. Én személy szerint még élveztem is, hisz az ember, nem mindig kap egy ilyen lehetőséget. A hetedik emberke – Kevin még mindig durva dolgokat produkált –fél óra után térült be hozzánk, majd kimérten üdvözölt, miközben a szemével annál inkább levetkőztetett.

- Ha ennyire szeretnél ruha nélkül megtekinteni, akkor mondd, meg hol váljak meg a daraboktól, és máris megleshetsz. – őt sem hagytam ki a körből, viszont ő nem hagyta magát egykönnyen.

- Rendben szivi, de előtte ugyanúgy, mint a többi lánynak, meg kell mutatnod, hogy tudsz a nyelveddel játszani. Ez az alapkövetelmény.  – miközben visszavágott, elém sétált, majd kinyújtotta a nyelvét, ezzel felfedve piercingjét. Igazán impozáns látvány volt, de mielőtt megtehette volna, hogy lekap, gyorsan kivágtam magam.

- De előbb te. Mutasd meg a tetkód, ugyanúgy, mint a többiek. Nálam pedig ez az alap. – kajánul rám vigyorgott, majd félrehajtotta a fejét, így felfedve a csillagot, amit ma hatodjára láttam. Azonnal cselekedtem, nem vártam, mint Eli-nál. Finoman végigjártattam a nyelvem a minta körül, majd megpróbáltam előcsalogatni a nyaki ütőerét. Szívtam, haraptam, mire válaszul közelebb vont magához, és erősen tartott a derekamnál fogva. Láthatóan, és alig egy másodperc múlva már hallhatóan tetszett neki, amit csináltam. Nem hiába… nem mindig célszerű nyíltlapokkal játszani. Még egy utolsó harapást engedélyeztem magamnak, majd „lecuppantam” róla. Mindenki döbbenten figyelte, az előbbi kis történést.

- Hm… szép kis folt… egész jó lett azt hiszem. Remélem, hogy legközelebb is lesz ilyen szerencsém. – rákacsintottam, mire ennyivel nem érte be, és kezébe vette a gyeplőt. Ajka mohón tapadt az enyémre, és szinte azonnal bebocsátást kért, amit meg is adtam neki, hisz tudtam, hogy mit akar. Nyelve vad táncba hívta az enyémet, miközben a szájában lévő gömbbel csak még jobban ingerelt. Mivel adjunk bele mindent alapon volt, levettem a gátlásos énem, és tényleg mindent beleadtam. Az sem zavart igazán, hogy nem kapok levegőt, inkább kibírok még pár másodpercet oxigén nélkül. Záró akkordként beharaptam az alsóajkát, majd elengedtem. Sötétvörösre haraptam, és a kétszeresére volt duzzadva neki, de még ez is roppant seksin állt neki. Hasonlóan volt öltözve, mint Eli, csak ő még megdobta egy-két extrémebb darabbal. Még egyszer, elismerően végignézett rajtam, majd sejtelmesen elmosolyodott.

-                     Hát szivi, pont te kellesz Kevinnek. Tökéletesen megfelelsz neki. – rám kacsintott, majd felszedte a cuccait, és AJ-vel együtt hátul eltűnt.

- Jó, akkor valaki árulja el végre, hogy ki az a Kevin. – most már határozottan kezdett idegesíteni, hogy mindenki róla beszél, és csak úgy látatlanba odaígér neki. Na, mintha hagynám magam. SooHyun-t is csak a szórakozás miatt smároltam le. Puszta szórakozásból, de, hm… Eldöntöttem, hogy a hetedik, rejtélyes fiún fogok a legtöbb, és leggonoszabb revansot venni.

Közben az idő nem állt meg, hanem inkább egyre gyorsabban haladt, így a szórakozóhely is rettentő hamar megtelt, de nem igazán tetszett, a befele érkező tömeg. A zene, ami a hangszórókból üvöltött, talán még jó is lett volna, ha épp nem mellette foglalózok magamnak egy helyet. Egyedül a mélynyomó miatt szerettem ott heverészni, mert olyankor a szívem, vele együtt dobogott. Hoon-nak vissza kellett térnie a pult mögé, de szerencsére HyunAe addigra egy kicsit jobban lett, bár, még mindig nem az eredeti állapotban ült vissza a székre. A többi „tag” valahol a klub területén tartózkodott. SooHyun, mint kiderült, ő is ketrec táncolt, de még hogy. Azt hiszem, hogy neki nem volt gondja, hogyan is kell megfelelően körözni a csípőjével. Ráadásként, mikor elkapta a tekintetem, egy olyan hullámot vágott le, hogy az agyam, egy tizedmásodpercre totálisan kisült, és hangosan is kicsúszott belőlem egy érdekes hang. Sokatmondóan rám vigyorgott, mire válaszul végignyaltam a poharam szélén. Seop-on épp egy csaj vonaglott, de azt hiszem, hogy… hú… AJ pedig... nos... most már értettem, hogy miért is volt rajta az a sok karmolás. A következő pillanatban majdnem kiköptem az italom, ugyanis a zene egy kicsit lejjebb halkult, így pont sikerült meghallanom azt a hangszínt, amit nem szívesen akartam hallani még egyszer. De nem is a csaj sikítása zavart, hanem ami mellé csatlakozott. Először azt hittem, hogy még egy csaj, de rá kellett, hogy jöjjek, nagyon nem az. Még a végén kiderül, hogy valami extrém szolgáltatást is nyújtanak. Kérdőn fordultam oda Hoon-hoz, de ő csak megrázta a fejét, majd túlkiabálva a zenét odabökte, hogy nemsokára megtudom. HyunAe közben igyekezett szóval tartani Hoon-t, ami nagyjából sikerült is neki, mikor nem kellett elfordulnia, hogy még egy vendéget kiszolgáljon. Alighogy lement a következő szám, hangos sikítás töltötte be a helyet, de nem igazán értettem az okát. De csak három másodpercig. Ahonnan nem olyan rég hallottam azt a vadállati nyögést, onnan mászott elő a hetedik srác is. A csupasz felsőteste izzadt volt, a mellbimbója felett pedig egy friss harapás díszelgett. Hasonlóan AJ-hez, ő is fekete bőrnadrágot viselt, melyet direkt nem gombolt be, így minden második lépésére egy leheletnyit lejjebb csúszott, mely lassan, de biztosan fedte fel szemrevaló méreteit. Az arca verejtéktől volt csatakos, a szeme alatt pedig lefolyt szemfestéke adott még „veszélyesebb” kinézetet neki. Ahogy közeledett felénk, nem tudtam levenni róla a szemem, amit észre is vett, és egy önelégült vigyorral nézett a szemembe.

- Hoon, remélem sikerült újakat szerezni. DongMi már nagyon unalmas. Nekem nem parázs kell, hanem láva. De ezt úgy is tudod. – Szóval ő Kevin.

- Tudom, tudom. Azt hiszem, hogy sikerült. Bár nem tudom, hogy te még mit akarsz, mikor a csaj még mindig túlüvölti veled együtt a zenét.

- Ah, az csak megjátszás. Nekem egy olyan kell, aki ezt bármikor el tudja érni csupán a szájával.–miközben Hoon-hoz intézte a szavait, végig engem nézett, én pedig viszont. Nem leszek olyan hülye, hogy hagyom magam veszteni. Egy túlfűtött tinédzser nem tud legyőzni, hiába is... hm... túlseksi a látvány…

- Kevin. Eli-t kérdezd. – Mr. Bunny intett a fejével, ahol a galamb csövelt egy újabb üveggel a kezében. Megnyalta a száját, majd mintha ott se lennék, hanyag mozdulattal hátat fordított, és ellépkedett.

- Szóval ő a házi szexrabszolga-tartó. Azt hiszem, hogy engem szemelt ki, nem igaz?

- Igen. Kevinnek van egy sajátos „módja”.

- Na, ne siessen annyira. Előbb én fogok eljátszani vele.

- Nos, sok szerencsét hozzá. Bár kétlem, hogy sikerül, de azért kíváncsi leszek. – azzal, sokatmondó vigyorral otthagyott. A tekintetem elsiklott oda, ahová a beszédhibás cövekúr baktatott, és figyeltem, ahogy Eli nem túl feltűnően kipofáz. Bár nem hallottam, de mind a kettő folyamatosan engem bámult. Majdnem hogy kicsapta oldalra a nyelvét, és mint egy kutya, hasonló nyelvattrakcióval szórakoztatott, miközben lelakatolta a tekintetem. Az volt a szerencsém, hogy csak ittam, így nem hánytam ki semmit, de közel jártam hozzá. Már tudtam is, hogyan tudok vele is kibaszni. Könnyed mozdulattal lecsúsztam a székről, majd egyenesen SooHyun felé vettem az irányt. A többi csajt magasról leszarta, csak azért táncolt nekik, hogy aztán röhögjön a kiéhezett fejükön. Én mit sem törődve velük, félrelöktem őket, majd elé álltam.

- Kaphatok még egyet? –nyelvemmel végigfuttattam a számat, mire csak rám vigyorgott, és teljesítette kívánságom. Ezt, még az előzőnél is jobban élveztem, mert már semmi szégyenérzet nem volt bennem. Kicsit hevesre sikerült, szegénynek majdnem kitéptem a gömböt, de ez a hülye ahelyett, hogy tiltakozott volna, még élvezte is. Na, ha szereti a fájdalmat, akkor én ugyan itt nem állok meg. Körmeimet belevágtam a combjába, majd felfele végighúztam rajta, egészen a köldökéig, mire belemart az alsó ajkamba, vért fakasztva.  Levegőhiányosan váltam el tőle, majd a fülcimpájába harapva köszöntem meg neki.

- Rossz vagy. Épp ezért fogsz kelleni Kevinnek.

- És ha azt mondom, hogy nekem nem Kevin kell? Megmutathatnád, hogy mit tudsz még azzal a kis gömbbel a nyelved közepén. – már rég nem tudtam, hogy hol a határ, de nem is érdekelt. Mielőtt válaszolhatott volna, megragadták hátulról a karom, és egy izzadt mellkas csapódott nekem.

- Raney, ugye?

- Nem, Luke, én az apád vagyok.

- Hm… ilyen csinos pasival még úgy sem volt dolgom. Azt hiszem, hogy rendesen kezelésbe kell, hogy vegyelek. Nagyon csúnya dolgot műveltél.

- Vagy csak te neked izgatta túlságosan a pornós fantáziád. Fogadjunk, hogy a szüleiddel is összeálltál egy-egy menetre álmodban.

- Most komolyan ingerelni akarsz, azzal, hogy elképzelteted velem? – a francba. A kis waffelfej... hozzászokott ehhez. Na, majd akkor máshogy.

- Adj nekem azonnal egy tábla csokoládét, és megmutatom, hogy mit is kell még tökélyre fejlesztened.

- Figyelj kislány, nem lehet, hogy inkább én mutatom meg hogyan is kell azt rendesen csinálni. – na, ezt most basztad el. Azzal a lendülettel, ahogy az utolsó szót is kimondta akkora pofont kevertem le neki, hogy teljesen balra fordult a feje, így láttam a hetedik, egyben utolsó csillagot is, majd levettem a magassarkúm, és rögtönzött kalapácsként használva rávágtam az admirálisára. Be kellett fognom a fülem, ugyanis kivágta a magas C-t, olyan sikítást produkált. Hirtelen még azon is elgondolkodtam, hogy a csaj helyett nem lehet, hogy ő sikított olyan hangosan?

- Te utolsó riherongy! Óó, a… büdöskurva! Ezt még visszakapod, azt garantálom. – fogott rá fegyverére.

- Szeretnéd, te szarházi!

- Nem csak szeretném… - nehezen felegyenesedett, szemei apró könnyektől áztatottak voltak, de ott bujkált benne a bosszú fénye. Határozottan megindult felém –, … meg is kapom. – felkapott a vállára, és a kéjbarlangja irányába fordult.

- Azonnal leteszel, te férges nyomorék! Ne akard, hogy még egyszer letépjem a farkad!

- Nem tépni fogod, hanem szopni, te kéjkurva! Tudom, hogy durván szereted. Na, most majd meglátjuk, hogyan sikítod a nevem. – azzal bevágta maga mögött az ajtót.